No, megkezdtem én is itten a baba-blogolást behódolva a nagy divatnak.
Hát a terhesség folyamatából már nem sok van hátra, úgyhogy összefoglalván: nagyon zsír volt eddig (kopkopkop), köszönet Zsombinak, hogy megkímélte a mutert, és rosszullét, hányás, émelygés, szagérzékenység és probléma nélkül teltek napjaink együtt.
Emlékeztetőként: Nászúton fogant a kis tökmag, hivatalosan Mogyoró, kb. 2010. augusztus 27-én (ami Apukája születésnapja! ahhh) görögországi Kos szigeten. Természetesen anyukája mit sem tudva róla vidáman mulatott tovább, hazaérkezvén a ZP záró eseményén, majd barátnője esküvőjén.. (Szegény gyerek) Majd kb. a 7-8. héten (akkor már egy kiamaradt havival) gyanús lett a dolog, és másodszori tesztelésre (az előző, kb. 5. heti semmit nem mutatott) kiderült, hogy bezony odabent élet növekszik. Tépés a dokihoz, minden OK, vigyor, sírás, örülés.. A nagy bejelentésekkel vártunk a 10. hétig, aztán óvatosan elkezdtük hinteni a híreket szerteszét. Nagyszülők extáziban, barátok szintén. És így megkezdődött a készülődés, várakozás a májusra várható kis Zsombi gyerek érkezésére. Azóta is minden rendben, szépen növekszik (legutóbbi 31. hetes UH-n 1600 gr volt), anyukája egyre nehezebben mozog, teste hordó, pumpálja magába a fagyit. Sajnos még dolgozik, de már csak 2 hétig. :) Babaszobácska nagyjából készen, most a kis ágyikót még próbáljuk összeszerkeszteni, aztán kicsinosítjuk a szobát és várjuk lakóját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése