És itt vagyunk, külön, szülés után :) Bizony Zsombi baba az úriemberek pontosságával, kiírt napon indult meg (más kérdés, hogy csak másnapra lett meg :) ). Hajnali 5-kor elfolyt a magzatvíz, izgatott készülődés, irány a kórház. 6 után már bent is voltunk. Megnéztek, 1 cm... Höhö. Vártunk 11-ig, mivel addigra sem tágultam, ballon. A felhelyezés közben állítólag úgy elfehéredtem, hogy azt hitték elájulok. Én is azt hittem...
Rákötöttek a CTG-re, vártunk. Semmi... Az alternatív szobába kerültem, amit így, hogy elfolyt a magzatvíz nem igazán tudtam kihasználni.. Úgyhogy unatkoztunk, rejtvényt fejtettünk... Szenvedtem a kezdődő fájásoktól (még nem tudtam, hogy ezek lófingok)
Akkor kezdtem betojni, amikor hallottam az éppen szülő nők "finom" hanghatásait.
6-kor kivették a ballont és jöhetett az oxi. ........................................................................................................ A pontok helyére képzeljen mindenki iszonyatos fájásokat, 2 percenként 7 órán keresztül. Na igen. Habár utólag elhomályosult maga az érzés, de azért az emlék megmarad :D Próbáltam forgolódni, nagyon próbáltam lélegezni, ahogy kell (amiből Dart Vederes hörgés lett), helyezkedtem, de sehogy se lehetett elviselni. P próbált minden módon velem lenni, segíteni, de nem tudott szegény. Azt hittem én is nyögök, hörgök annyira, mint a szomszédok, de állítólag nem. Utólag erre büszke vagyok!
Hajnali 1-től (már 24) beindultak a tolófájások, innen már csak 1 röpke óra (megjegyzem ez már megváltás volt az előző 7 órához képest is) és kicsusszant Zsombi :)))))))))))))))))))) Hát az érzést persze nem lehet leírni! Elfelejtettem minden fájdalmat, vigyorogtam, mint a vadalma. Ott voltunk hárman, rátették a mellkasomra Zsombit, aki elégedetten szuszogott, nézelődött, nem is sírt :))) Kisimult volt és olyan punk séróval... :D IMÁDJUK!
de cuki! Barnabás is ilyen pózokban szunyál! végre mégegy kisbaba, aki így hátratekeri a kis fejkóját! Gratula és sok boldogságot, meg egészséget meg kitartást :-)
VálaszTörlés